David Hasselhoffot az angol nyelvű Wikipédia a következőképpen jellemzi: „amerikai színész, énekes, filozófus, producer és üzletember.” ’Hoff’ filozófiai munkásságáról, ugyan kevesebbet tudok, de a felsorolásból mindenképpen hiányolható a szabadságharcos jelző.

Magyarországon eddig méltánytalanul feledésbe merült egy produkció, mely egy a Der Spiegelben megjelent cikk szerint hatott, mind a német nép világban elkönyvelt humor deficitjére, mind hősünk további karrierjére. Ez az esemény pedig, nem más, mint David 1989 szilveszterén a Brandenburgi kapunál bemutatott performansza. Ez az előadás megnyerte a Guardian legfurcsább koncerthelyszínek versenyét, maga a szám pedig, az AOL Radio 100-as listáján az előkelő 98-ik helyet foglalja el, mindenidők legrosszabb számai között. A zseniális, utánozhatatlan és egyedülálló, világítós bőrkabátjáról ’Hoff’ csak annyit mondott, hogy “valószínűleg mostanra híresebb, mint én.” Ehhez párosult még egy elképesztő, zongorabillentyűs sál, és az utánozhatatlan ’Looking for Freedom’ című szám.

De az éremnek van egy másik oldala is. A dal nyolc héten keresztül vezette a nyugatnémet-, és négy héten keresztül a svájci slágerlistát. Ezen felül, Hasselhoff úgy nyilatkozott, hogy úgy érezte ez volt karrierje legvarázslatosabb pillanata, valamint sajnálatát fejezte ki, hogy nem kapott helyet a Checkpoint Charle-nál elhelyezett Berlin Múzeumban. Belegondolva, hogy mostanában Elvis Presley-t egyesek, mint az 56-os forradalom hősét mutatják be, talán ’Hoff’ is megérdemelne egy képet Berlinben. A dal kettősségét talán Matthew Wilkening fogta meg a legjobban az AOL Rádión: Ez a szám „megtestesíti a zene erejét, - borzalmas, borzalmas, borzalmas zenéjét - mely összehoz és felemel mindannyiunkat.”

Amennyiben ti is tisztelettel szeretnétek adózni Hasselhoff forradalmi tevékenységének, csatlakozzatok a „David Hasselhoff is the real reason the berlin wall fell!” Facebook csopothoz!