Kérem szépen, ennél aktuálisabb posztot el sem lehet képzelni!! Egyrészt ma ünnepli 83. születésnapját a duó melák tagja, ami igen szép kor, és reméljük még sok évet meg él a jó öreg Carlo Pedersoli. (Erre minden esélye meg is van, lévén egyesek nemrég hírbe hozták a kaszással...:)
A dolog állandó aktualitása azonban tény. 25 órás hosszú hétvégém alkalmából végigzongoráztam a televíziós készülék mind a 70 csatornáján, áthámoztam magam életmód és politikai hazugságmagazinokon, reklámok garmadáján, szavannák gnú csordáin, gagyi sorozatokon, érdektelen sportok érdektelen bajnokságának érdektelen meccsein....stb. És végül, mint már annyiszor egyetlen örökzöld oázis nyújtott biztos enyhülést a szellemi sivatagban: Terence Hill és Bud Spencer bunyós filmjeinek egyike, egyesek szerint a legjobbika kezdődött épp. Nem csűröm csavarom tovább a nyáljas szavakat, következzék három kolosszális alkotás, kolosszális főcímdala:
A "Bunkó vagy Bugsy" avagy És megint dühbe jövünk (1978) (egyesek szerint ez a legjobb:))
Az igazi karneváli hangulatot a "Nincs kettő négy nélkül" szolgáltatja (1984)
És a csengőhangok királya, a "Kincs, ami nincs"-ből (1981)
A többihez meg jó kincsvadászatot mindenkinek!