Elkezdődött idén is az egyhetes agymenés a harmadik kerületben. Sziget fesztivál álnév alatt fut a rendezvény. Igaz, én még életemben nem voltam rajta, sosem vonzott. Persze frankó lenne sok külföldivel spanolni, csajokat fűzni. De nekem annyit sosem ért. Talán majd egyszer.

Érdekes, hogy jó pár pesti kerületnek megvan a maga zenésze. Angyalföldé (XIII.) Ganxsta Zolee, a nyóckeré Dopeman és Kicsidope azaz a Pityinger tesók. Óbudáé Szendrey Zsolt. Szasza. Miután a Sex Actionnel megunták a dirty rock&roll-t áttértek a hardcore vonulatra. Zoli is rappelni akart, lásd Kartel, és Szasza is belekóstolt ebbe a világba. Persze azóta eltelt jó pár év, lassan mindegyik egykori nagy p***vadász megtért, van feleség, gyerek, kiscsalád, kocsi, lakáshitel. Mint egy átlag magyar ember.  Azért a tetoválás örökre ott marad rajtuk.


Szóval, Sziget, Szasza, III. kerület. Aki kilátogat a fesztiválra, annak jó szórakozást, élvezze a koncerteket, hajtsa a csajokat, igyon sokat. Aki pedig úgy dönt, hogy kimarad a forgatagból, az olvassa a blogot :)



Maradok mély tisztelettel:

Boozefighter

A képet az NLCAFE oldaláról csórtam!
 

Lassan kijelenthető, hogy blogunk készítői imádnak széllel szemben pisálni... Gondolok itt a bőséges nyári "önszabadságolásra", vagy az ész nélküli fesztiválajánlók készítésére és a nagyon-nagyon lassan megíródó beszámolókra. Vagy a néha igazán nehezen tetten érhető ok-okozati viszonyokra...

Most egy olyan ajánlót kaptok, ami nagyon nehezen nevezhető annak, de én úgy érzem mégis az...:) Szót ejtettem arról persze azt is rejtve, hogy a héten lezajló sziget őrület közepette lesz egy zseniális koncert a hajógyárin... Egyelőre nem árulom el, mi az, de a szemfülesek sejthetik... Annyit segítek, hogy a vendég énekes ott fog állni/megőrülni a színpadon...

Szóval, legyen ez az első felkészülési poszt a pénteki svéd csodára /természetesen nem nagyszínpados koncertről beszélek/!!! Hiszen tojok magasról arra, hogyan kell működnie egy sablonos blognak;)

Ezzel a kis szösszenettel szeretnék minden kedves látogatónknak mámoros pénteket kívánni!!! Aki még mindig nem tudja mi az az aranypéntek, az meg igya csak a macifröccsét, pheeej... Jövőhéten hihetetlen izgalmak várhatóak a blogon, csekkolásra fel;)

Eddig is tudtam, hogy Jack Black nagy haverja Dave Grohléknak. A pókhasú színész nem csak a filmjeiben alakít egy nagy hülyéket. Rocksuli ide vagy oda, A végzet pengetője vagy csak elég a Trópusi viharra gondolni. Jack Black egy jó színész, aki mellesleg a jó zenéket is szereti, és nem húzza a száját ha a cimborák segítségére kell sietni.
Elsőnek jöjjön a Foo Fighterstől a LOW. Vicces a klip. Még az MTV is letiltotta. Pedig semmi csúnya nincs benne. Igaz, kissé fura, amit leművelnek benne, de a zenészeket sose azért szerettük, mert teljesen normálisak.



Másodjára egy olyan zenekar, aki még nem volt a blogon. (De majd lesz, már terveztem a posztot róluk.)
Eagles of Death Metal. A névvel ellentétben rohadtul nem deathmetalt játszanak. A QOTSA/KYUSS frontember Josh Homme projektje ez a zenekar. Itt a szőke langaléta a dobok mögé ült be, és bár koncertekre nem mindig ment el a zenekarral, és nem is feltétlen őt használta fel Jesse Hughes énekes a banda népszerűsítésére, azért meg szokott jelenni néha egy egy koncerten. (Több szám és infó a bandáról később.)
Ne parazold az időd...



És végül a Végzet pengetője című klasszikusból, mikor Dave Grohl játssza el a sátánt. És Jack énekel :D



Boozefighter
 

Szombat este nem volt kedvem elmászni Tökingerékkel BeatDis koncertre, helyette itthon olvasgattam igazi öregurasan. Csak a whiskey és a szivar hiányzott. Halkan szólt a jazz is, hogy az idő jobban teljen. A rádióban meg egy ismerős dallam. Évek óta hallottam a számot, de sosem tudtam, hogy mi az. 



Izland nem csak a Eyjafjallajökull vulkánt adta a világnak, hanem a Mezzoforte nevű jazz-fusion bandát is. Legismertebb számuk a Garden party lassan 20 éve állandó vendége a rádiók lejátszási listáinak. Tegye fel a kezét, aki nem hallotta még életében!

Boozefighter

Az a szép a zenehallgatásban, hogy annyi van belőle, hogy sosem érhetsz a végére. Az meg szerintem pláne szép, ha egy tágabban értelmezett műfajt nem unsz meg. Pl. ha a tini, lázadó rockerség kinövi magát igazi zeneszeretetté... Sokan, mikor serken a bajszuk vagy rájönnek, hogy nem éppen nőideálok elkezdenek fém zenét hallgatni, mert fúúú de negatívan látják a világot... Fél év múlva meg már Eminemmel van teli a térdig letolt gatyában lévő discman... Következő állomás meg a disco, mert zselézett hajjal és arany lánccal, csak össze lehet kukázni a stroboszkóp alatt egy éjszakára a szerelmet... A fater meg örül mindig az új ruhatárnak. Akik ezeket a lépcsőket végig járják meg azt mondják ez az igazi útkeresés...

Szerintem meg egyik zenei műfaj sem érdekelte őket, csak próbálkoztak vagy a világfájdalommal, vagy a menőséggel, vagy tudom is én mivel...

Azok a tinik, akik rájönnek, hogy mire is jó egy adott zenei műfaj, meg lehetnek az igazi szerelmesei... Pl. egy öreg rocker lehet, hogy sör szagú a buliban, lehet hangosan böfög, de lehet eltart 3 gyereket és 2 diplomája van a hétköznapokban és nem kecskevért reggelizik... Sőt a fehérorrú komák a Hajógyárin is valószínűleg jólelkű emberek ám...

Ezzel csupán, annyit szerettem volna mondani, hogy felőlem mindenki azt hallgat, amit akar, de azért hallgassa, mert jó és libabőrős lesz a kedvenc pl. refrénjétől. Ne azért, mert épp rondának tartja magát, vagy lenézi a nőket stb-stb, vagy az adott buliban nagyobb a sansz egy gyors numerára...

Igen én is lázadó tiniként Mayhem-et, meg Deicide-ot bömböltettem, de idén otthagytam Glen Bentonékat /Deicide/, hogy láthassam a Mastodont... Vagy egyre jobban imádom a Haunted-ot, pedig mondhatni rájuk, hogy langyultak... Ugyan ez a helyzet a mai zenével is, még mindig helyén van a tökük, max. már nem annyira szőrös, mint az első lemez idején...:D A következő lemezük pedig szept. 27.-én jelenik meg...

A klipben van szép autó, szép hölgy, sármos fiú és lányoknak is szívvel ajánlom:

A tanulság, meg hogy ne verekedj, mert ha vesztesz ott hagy a csajod... Vagy annyira szétverik a fejed, hogy azt haluzod még ott van...;) A MATSODról bővebben itt, itt és itt;)

Nincs képem szó nélkül lelépni. Azaz ne mondhassák, hogy „úgy eltűntem, azt sem mondtam ~”.

Aztán a Wave, azaz hullámzás a tengerparton. A hangulathoz egyéb hozzávalók: 1 db tenger, parttal, 1 db égbolt nappal, felhők nélkül, 1 db szellő, 1 db nyugszék, napernyővel, 1 2 db jéghideg gyümölcskoktél.

A zenegép árnyékából kiszabadultunk a napra, méghozzá a Pepsi színpad elé... Feri barátomban az a jó, hogy kevés rock/metal zenekart ismer, de hamar ráérez egy-egy jó zenekarra. Ő a tökéletes visszaigazolás /én lehetek bármennyire telített árpalével.../, hogy az adott koncert tényleg jó...

Így volt ez Holdampf Gáborék /Magma Rise/koncertjén is, magabiztosan hozták a nem éppen tornádó sebességű zenét, hisz esetükben inkább a hengerelés a lényeg... Janó Misit az első Neck Sprain koncertem óta imádom, a kettőnégyes szerepléseiről már nem is beszélve... Ahogy Hegyi Kolos átéli a zenét, követendő példa minden gitárt ragadó komának, Bánfalvi Sanyi játékát pedig még egy Ákos videón is jó nézni, nem hogy ilyen zene mellett, alatt, mögött... Én köszönöm szépen, hogy velük indíthattam a fesztivált!!!

A Beatrice szerintem ma már csupán a pénz keresésről szól, Feró inkább közönséget énekeltet, mintsem, hogy hihetetlen orgánumát szabadjára engedje...pfff. Azoknak a boldog szép napoknak mondanivalójával, a jelenlévők nagy többsége megint nem volt tisztában és én nem kértem, hogy feldolgozásokat nyomjanak... Tűző napon ez hangulatkárosítás felsőfokon, vagyis csalódás volt számomra...

Nem úgy a Turbo! A legjobb torzított-gitáros koncert volt aznap... Meglepő módon volt "moshpitszerűség"?!, "bádiszörfing" és ezek mellett a szokásos Turbos megoldások. Balázs viccelődései elmaradtak, biztos a szűkös idő miatt, minél több dolgot be akartak sűríteni a programba... Ex-fotósunk szerint nagyképű Tanka koma, szerintem meg az ember legyen megelégedve azzal, amit jól csinál. Amíg minőségi koncertet ad valaki, addig hozza nyugodtan a Robert Plant féle mozgást. Egyetlen negatívum, hogy az A38as diszkó gömb nem volt jelen;)

A másik odacsapós buli a Ferenczi György Csík közös kombó volt. Én jobban csipázom a Csík féle Most Múlik Pontosan-t, meg is kaptuk... Hol felváltva, hogy együtt tolta a két brigád a színpadon, mikor Gyuribá beszállt hegedülni, meg csak néztem...;) Akiben nincs meg az a tisztelet a közönség és zenésztársai felé ill. az a zenei alázat, mint bennük, az inkább menjen el mekibe krumplit sütni...

Scootert fél szám után otthagytuk, inkább az Airbourne dübörgése csábított odaszagolásra, néhány szám után azonban konstatáltam, hogy ez azért nem AC/DC. De ettől függetlenül "viselhető zene". Mivel még úgy sem volt a blogon, nesztek:

A koncertekről további képek a facebook oldalunkon;)

Eltelt a mai nap mint az állat. Úgyhogy villámposzt. Kedves ismerősünkről, a techno vikingről. Régi, de mindig aktuális.

Boozefighter

PS: Bocsánat, némi kiegészítés, hátam mögül a főszerkesztői székből: Ebből is látszik, hogy mennyire tiszteletparancsoló és elismerésre méltó a techno zene... Hamarosan átállunk a gépzenékre. Az eddig kijelölt irány úgy tűnik teljesen hibás... Ez az, ami...;)

Töki

A hétvégi lazítás jól sikerült, hajnalban haza érés, lánybúcsús társasághoz nem csatlakozás, hülye havert nézni csajozás közben. Talán 3 vagy 4 helyen voltunk lent, nem emlékszem. Egy közös mindegyikben volt. Felhangzott a House of Paintől a Jump around. De tény hogy jó szám, vétek lenne kihagyni egy normális buliból.

Boozefighter