Nohát! Tegnap megjelent az Machine Head album Unto The Locust címmel. Vártátok? Mi vártuk, főleg zedzone...;) Najó, ha muszáj tippelnem akkor Szaki koma (The Void) jobban várta. Emlékszem, mikor még a lófarkas kobakját MH-s bézból sapival takarta és a Teke sörözőben éppen megfejtette két sör között mitől is mötál a mötál... Azóta haj nincs, sapka koszos, de a sör, ha ritkán is, mivel már atlétában otthon chilisbabot főző pacsker lett és a fejtegetés megmaradt...

Robb Flynn, frontember szereti megmondani a tutit - a legfrissebb okossága, hogy az egész dallamos ének vs. kajabálás egy számon belül az ő találmányuk és ebből építkezik manapság kismillió zenekar - vagy másokat elküldeni a picsába, köztük Kerry King-et (Slayer) - akivel azóta látszólag elásták a csatabárdot. A kibékülés okai között szerepel, hogy a munkásságuk közepén kb. valami "erőszakos langyi metal" zenét játszottak és ez King-nek nem tetszett. Mondjuk nekem sem, ha szabad ilyet mondani. De 2002-ben "összekukáztak" egy kiváló szólógitárost Phil Demmel szeméjében. És a '03-as év óta kiadott immár 3 lemez, valami egészen más. Szép hosszú számok, fifikás riffek, libabőrős éneklős vagy fejleordítós refrének, csordavokálok és a polip kezű Dave McClainről ne is beszéljünk... Szóval amit manapság csinálnak nagyon rendben van. Hegyalján meg is tapasztaltuk, az egyik legjobb koncertbanda manapság. Az új korong első single-je a Locust volt. Több, mint hét perc, gyakran élnek a fiúk ilyen, vagy ennél terjedelmesebb nótahosszakkal, de ami jó azt érdemes "bőven" hallgatni. Nem-e? Hallgassátok meg a Locust-ot és döntsetek majd fáradjatok el egy cd boltba, vegyétek meg!

Egyszer volt egy Nagy Lebowski hét itt a blogon,amikor is felidéztem néhány számot és az alattuk játszódó jelenetet a filmből. Mondjuk úgy, hogy óriási sikert aratott /vagyis nekem fene mód bejött/. A szinkronos filmben Jeff Tökinek hívatta magát. Míg ez angolul Dude volt. Jöjjön egy dal Quincy Jones-tól, melynek ez a címe: Dude.

Kiválóan passzol a filmhez, a hangulathoz. Sőt a kávétok mellé is így hétfő reggel, talán így viselhető lesz az élet a várva várt arany péntek estéjéig. És, bizonyítandó a passzolás tekintsétek meg ezt is:

JY CINEMASHUP - The Dude from Jeff Yorkes on Vimeo.

A fb oldalunkra kiraktunk egy villámposztot. Eltűnt holmi utáni vágyakozás, fesztivál életérzés, ajándékkosár...

További infó ITT, lájkoljátok a fb oldalt aztán irány arany péntekezni. Hát nem csodás, hogy október végéig kitolták?:)

Kérem szépen most olyan muzsikát lepedők húzatok a Szerelmetes Közönség fülibe, amilyet sem a Naccságos Asszony, sem a Tekintetes Főméltóságos Uraság sem ültében, sem háton nem hallott e világon! Táncraperdül tőlije, azon módon, izibe! :D

Azért jó, hogy manapság már nem szükséges ilyen cirkalmatos, dörgedelmes pátosszal beszélni. Elég csak annyi, hogy: "Cső Mutter! Szeva' Tata!"...

A következő zenekarról a legfontosabb tudni valók: 1. cigány zene- amolyan "nu-roma" 2. Bécsből (eredetileg) 3. Pécsett jártak néhány éve, amikor is hatalmas dínom-dánom keletkezett a színpad előtt, a vadgesztenyék árnyékában. És ez nem csak annak az interspárból származó kannás bornak volt köszönhető, amit csóró egyetemista lévén fogyasztottunk a helyi borászok standjai között, megbecstelenítve Villány folyékony örökségét...

A többit a rendkívül izgatott Novák Peti (nem a Vitéz!;) elmondja egy sms-játék díszletei között:

Azért az eredeti viszi a pálmát:

A következőben lírai elmélázás a romkocsmák áporodott illatában:

És végezetül egy egészen egzotikus, friss darab:

OJDABLÁ! (magyarul: "szép hétvégét":)

Ismételten egy olyan banda, akiről aztán végképp semmit nem tudok. Csak annyit, hogy jó a muzsika amit játszanak. Úgyhogy villámposzt, távirati stílusban.



Svédek. Stop.
Stílusuk blues/country/garage. Stop.
Az albumukat igen nehezen tudtam levadászni. Stop.
De megérte. Stop.
A legjobb a kettes track. Stop.

Boozefighter - Reaper Crew

Mivel tegnapra nem sikerült összerittyentsem a posztot amit szerettem volna, ezért ma dupla dózist kaptok az arcotokba a svéd muzsikákból.
Elsőnek egy régi kedvencem. Ozzy :) Na jó nem, lévén ő brit ugyebár. Viszont ha elpatkolna, amire túl sok esélyt nem látok ismerve az eddigi életét, akkor se kellene kétségbe esni, hogy ugyan ki fogja tovább vinni az örökségét a hercegnek.



A Hellfuelednak minden esélye megvan erre. Eredetileg nem ilyesmi hardrockot játszott a banda, hanem a többi svédhez hasonlóan ők is a blackmetálban utaztak. Aztán állítólag egy próbán a gitáros "véletlenül" feljebb hangolt egy hanggal, az énekesből meg kijött egy az egyben Ozzy. A hangja legalábbis.
A kicsit nagyobb ismeretséget is ez hozta meg számukra, mivel a lemezeiken olyat adtak a nagyérdeműnek, amit Ozzy bácsi már régóta nem tud, és valószínüleg nem is fog tudni letenni az asztalra. Hiába új gitáros Wylde papa helyett, hiába új dobos... Pörgős, fogós, tökös rock nóták. Ahogy a mester fénykorában csinálta.

Boozefighter - Reaper Crew

Gyerekek! Ez így nem mehet tovább, hogy csak meredünk fásultan a reánk váró napok és ősz feladatai és lombhullatásai előtt! Nem lehet csak úgy odatotyogni a trambulinhoz, hogy majd a „legvégén belendülünk”. Nem lehet csak úgy, hagymapucolás (és a vele járó könnycseppek) nélkül pörköltet kotyvasztani. Ezúton küldök egy kis kezdőlöketet a tétovázó, lusta bátortalanoknak. Bele kell csapni a lecsóba! Ahogy Janet is tette 1994-ben. Rég volt, de a lendület még kitart.

Ja, nem tudom mi van a klipben, futólag két homokost láttam kiéhezett lányok motorizált gyűrűjében...szóval nem érdekes.:)

Ráadásnak meg egy másik R 'n B 2001-ből:

Eddig is tudtuk szerintem, hogy azért a svédek elég elvetemült emberek. Bár a fenti hideg északon nem is igazán értem, hogy mit lehet művelni. Az viszont biztos, hogy a hideg metál muzsikák mellett igencsak be is tudják fűteni a hangulatot, és olyan sivatagi életérzést tudnak varázsolni a sarkifény által megvilágított északi sarkra, hogy a jegesmedvék tényleg megkérdezik egymástól, hogy mekkora jég lehet itt b***ki, ha ennyi k***a sok homokot kellett leszórni...


Kezdetnek egy Truckfighters nevű banda. Túl sokat nem tudok róluk mondani, hiányos róluk eléggé az ismeretem. Annyit tudok, hogy Josh Homme QOTSA, Kyuss atyaúristen igen jó cimborájuk, azaz szar zene nem lehet. És nem is az, lévén nem ajánlanám, és nem szerepelne a blogon :D

Egy majd' 8 perces szösszenet úgy érzem pont megfelel tőlük indításnak. Különös tekintettel szeretném Tökingernek ajánlani, és mellé üzenem, hogy nem igazi redneck, mert ha az lenne nem egy puttonyos autót nézett volna ki, hanem valami paraszt pickupot :D



Mély tisztelettel:

Boozefighter - ReaperCrew

Először is szeretném megköszönni a net-szolgáltatónknak, hogy szerdától péntekig nem szolgáltatott... Így poszt sem volt részemről, amiért elnézést kérek. De nem unatkoztam, életem legnagyobb pénzügyi befektetését végrehajtva rendelkezem egy cammogó kék bakanccsal;)  Ennek örömére szóljon Cserháti művésznő '84ben kiadott kislemezéről a mai dal és persze Charlie koma is besegít. Hogy miért ez a nóta az nekem egyértelmű, meg szerintem még néhány cimbinek. Továbbá azoknak, akik némi csepegtetett információból össze tudták rakni a képet. Aki nem járt sikerrel, az ne búsuljon, hallgassa eme örökzöldet...

A fent említett kék bakancs elnevezésének jogát eladtam egy pofa sörért és lehet nem jártam túl jól, hisz így Dragóner Attila lett a kis pöcsös. A fb oldalunkon lehet további opciókat adni eme poszt fölötti kérdés megválaszolásával, mi is legyen a neve a lomha járgánynak. Ha születik mókásabb név, max. visszaadom azt a fránya sört valamilyen úton módon;)

ui: szombaton megkaptam, hogy sok a ... a posztjaimban. Van ez így, nem vagyok szájbarágós, se megmondó ember és a blognak sem ez a lényege, nem is kívánok ezen változtatni...:D