Hát nem dübörög a blogmotor, de ezzel be is fejeztem a picsmogást, főleg, mert én is tettestársául szegődtem a passzivitásnak.Hallgassunk inkább zenét, a mjúzikot ezúttal az egykori Rocket Baby Dolls szolgáltatja. Már hallani vélem keményvonalas rocker szerzőtársak felhőbörödését, hogy miféle gumi-rokkal állok elő... nekem a Muse mégis azon kedvelt fémes zenék egyike, amit olykor-olykor megfuttatok a hallójárataimon. Különösen amikor nagy a stressz és jólesne pl. bezúzni egy főnök kirakatot, vagy felgyújtani egy zsiráfot a'la Dalí...

Bevallom kicsit leragadtam az 1999-es Showbiz albumnál, de hát itt van minden, ami kell: lírai zongoraszó, lassan felívelő zúzda, végletekig feszített húr...egyetlen nehezebben elfogadható tényező az énekes-zongorás-gitáros Matthew Bellamy időnként eltúlzott affektálása...mindenesetre roppant egyedi..:)

Ha már a gyújtogatásról volt szó, jöjjön az elsőszámú kedvenc, a Sunburn, garantáltan felforrósítja a hangulatot:

Még egy izmos darab az albumról, alias Cave, ráadásul élőben!!

Romantikára éhes bőrkabátosoknak következzék a Twilight nagy sikerű betétdala, bűbájos zongoraszólókkal (gyanúsan Rachmaninov által ihletve).

Közben belesasoltam a 2009-es albumba is, nem rossz anyag, zárásként íme a címadódal:

Jó sMUZEolást mindenkinek!!!! (aúú, ez fájt..:)))