TÁRÁRÁRÁÁÁÁM
- Kedves mindnyájaink! Azért gyűltünk össze ezen a jeles napon, hogy megemlékezzünk zedzone (a szerk.) pajtásunk jubileumi bejegyzéséről. 99 poszt, 99 kép, 367 videó, 4201,5 sor (Arial,10pt., normál sorköz, balrazárt), 5660039 szó, 2465900013 karakter 46 47 poén és megannyi könnyfacsaró történet… íme, egy lebilincselő munkásság számokban. (az utolsó öt adat nem tuti, aki megtenné, hogy utánaszámol azt tényleg, nagyon megköszönném!). Íme a szerző! (balról be)
Klakk, klakk, VASTAPS, klakk
- Köszönöm, köszönöm! Drága barátaim, engedjétek meg, hogy itt emlékezzem meg elhunyt Benő, elveszett Dönci és Dodó teknősbékáimról. (fél perces néma csönd)
Először arra gondoltam, hogy ez alkalomból lejátszom a telefonomon legtöbbet játszott 3 slágert, de lehet, hogy önzés volna, ha csak Michael Jackson szólna. Helyette inkább előhozakodom egy, az elmúlt 100 év zenei egyvelegével. Minden évtized egy művével emlékezünk meg az elmúlt 10 évtized egy-egy zeneművéről a 100. posztomról.
Az első légyen egy kis ragtime 1913-ból, mely meglepően a Scott Joplin's New Rag címet viseli.
A 20-as években már nagy szerepe volt a jazz-szekér tolásában az akkor még húszas éveit taposó Louis papának. Egy nóta az 1927-es esztendő egy hétfőjéről:
(Ha a korong közepére koncentráltok, kb. két perc után az agyatokban megnyílik egy időkapu..)
A 30-as évek derekán Judy Garland bársonyos hangja segít az ellazulásban. Köszönhetően a filmes fejlődésének, már nem kell beérnünk pusztán a hangokkal.
Miután jól kiháborúzta magát az emberiség, jól esett lerogyni egy füstös kocsmában egy whisky és némi blues társaságában.
(A dal 1945-ös, a felvétel kicsit későbbi, de az érzés ugyanaz..:)
Bár nem vagyok egy nagy Elvis rajongó, de az 50-es éveknek akkor is Ő marad a királya.
ROCK ’N ROLL!!!
Ahogyan a 60-as években a Beatles. De az már uncsi, inkább öltsük ki a nyelvünket!:)
Na ja, ez már több mint zene, ez forradalom.
De most következzék valami egészen más: a 70-es években megpróbálták „boldogság-diszkóval” lehűteni a lázadó ifjúságot. Következzék Agnetha, Björn, Benny és Anni-Frid!
(Csodálatosak ezek a szerkók!!:)
És a király trónra lépett, a diszkó kiteljesedett egy orbitális showműsorrá:
Mielőtt a hölgyek megsértődnének, következzék egy közülük. Aki bár nem a legjobb énekes, de mint zenei jelenség kihagyhatatlan.
És, most vagyok a legnagyobb bajban, mert keresem a 21. század zenei egyéniségét. A fenébe is, legyen valami R&B, úgyis folyton az megy. Meg amúgy is csípem a stílust.
Persze lehetett volna egészen másképp is bányásznom. Kommentekben lehet hőzöngeni, aztán majd a következő jubileumkor felhasználom!!
Ja, és remélem nem feleslegesen ment rá a fél délelőttöm és volt aki végig hallgatta...:))