Amilyen a nép és az ország, olyan a zenéje. Itáliát sok napfény éri és partjait langyos-sós hullámok enyhítik a hőségben. A taljánok vidám, élveteg népség. Finom borok, prima étkek, harsány nevetések, éjszakába nyúló vidám beszélgetések hazája. Van az olasz dalokban valami utánozhatatlan derű. Szinte minden stílusban a kiegyensúlyozottságra törekednek, vérükben, nyelvükben van a szép dallam. Nem véletlenül fordítják, dolgozzák át őket előszeretettel világszerte. (Ide képzeljetek még pár sor klisét…:)
Adriano Celentano neve maga a muzsika, dalait még az is ismeri, aki nem tud róla. Egyszerű mondanivaló, fülbemászó zene. Adriano is egyszerű lélek: a lazasága öröklött és mindene az ének. Külső alapján lehetne halász, vagy kecskepásztor…esetleg futballista. Mélyen szántó parodista, de a humorát nem veri nagy dobra.
Az alábbi örökbecsű slágerhez is igen érdekes színhelyet választott. Első ránézésre a központi szennyvíztisztító beüzemelés előtt álló ülepítőmedencéjét. Kiegészítve néhány folpackkal.. :) A puritán háttért szegényes mozgáskultúrával egészíti ki, arckifejezése leginkább egy sokat próbált
Tony Montanahoz hasonlítható.. A felbérelt lokomotív-imitátor háttértáncosok tevékenysége tovább mélyíti a látvány színvonalát.
Száz szónak is egy a vége: mindez együtt tökéletesen abszurd, bájos és idióta! De, különben is, minek egy remek ilyen zenéhez bármit hozzátenni? :)
(Megjegyzés: A fenti sorok kizárólag a szerző spontán, személyes benyomása egy általa nem ismert személy munkásságáról, így a tévedés lehetősége nem zárható ki! A filmről alkotott vélemény megformálásakor nem vette figyelembe a kor stílusát, jellemző ízlésvilágát, így annak hitelességéért felelősséget nem vállal!!)