Ezzel a kurta poszttal kívánom jelezni, hogy minden vándormadár visszatér, és szándékomban áll ismét teljes értékű tagként dolgozni a NapiLaci írói közösségében. Egyúttal megpróbálom magammal elhitetni, hogy a Magyar Mediterráneum és holmi tópartok fityfenét sem érnek egy jó kis fülledt, kormos, zajos...stb. Budapesthez képest... Jó, ezt még gyakorolni kell, de egy-két nap mantrázás után garantáltan beletörődök sorsomba.:)
A mantrát elővezeti Németh Juci, és a BB, retro képek kíséretében (mint pl. a VOLT Széll Kálmán tér:)
A miheztartás végett pedig íme az eredeti Fényes Szabolcs nóta, Németh Lehel pajtás korhű előadásában: