Csatlakozom kedves Főszerkesztő Úrhoz, és végre böffentek valami érdemlegeset a jeles alkalom alkalmából… Mondjuk személy szerint nem ájulok el az új esztendőtől, az utóbbi időben kellemes szunyókálással ünneplem az év utolsó és első éjszakáját… azaz mégiscsak elájulok.:) (Amúgy senki sem vádolhat meg azzal, hogy unalmas fickó vagyok és egy (gyomor)tartalmas mulatság helyett jól ismert szemhéjamat tanulmányozom inkább. A szemhéjam ugyanis jobbnál jobb filmek főszereplőivé avat éjszakáról éjszakára! Tegnap pl. professzionális bűnözőként menekültem az igazságszolgáltatás elől, frissen zsákmányolt Maseratimmal…de, erről majd egy másik posztban.;)Nem kívánom a zene rovására tovább lopni az időt. Következzék egy MŰ! A korszakos Pink Floyd utolsó albumának, utolsó (tizenegyedik!) száma, a High Hopes. „Nagy Reményekkel” zárom tehát ezt a zűrös esztendőt. Kívánok mindenkinek szívbemarkoló nosztalgiát, hallucinációt és álmodozást a zene és képsorok ilyen ritka összekapaszkodásán elmerengve. Salvador Dalí megfilmesítve, szürreális, mint egy álom!
És kívánok mindenkinek zöldebb és kékebb 2012-őt!
Akit érdekel a dalszöveg: íme.
Ja, kimaradtak a fogadalmak. Megfogadom, hogy nem úszom el mint a gitarak a patakban. Posztolok sok baromságot és jó zenét jövőre is!! (ha hagyják;)
