Egy átlagos nap átlagos kezdete: az ember dagadt szemekkel, kócos fejjel kicsoszog a konyhába. Unottan belenéz a hűtőbe. Hosszan elmélázik a sajtok, parizerek, a húsvéti sonka romjai és néhány félresikerült hímes tojás felett…mintha aznapi teendőit venné számba. (de csak mintha!:) „Le kéne menni az újságért.”- gondolja, de a felismerést nem követi tett. Még nem érez elegendő erőt egy ilyen bizonytalan kimenetelű utazás megtételéhez. És ekkor megpillantja – mint fényt az alagút végén - szeretett kávéfőzőjét! Minden erejét bevetve friss őrleményt és tiszta vizet ad a gépnek. Gyorsan lezárja és reszkető kézzel megnyomja a gombot. Elégedetten dől hátra a székben. Lehunyt szemmel várja a reggeli csodát: néhány perc és szaglójáratai megtelnek a frissen kicsorduló kávé illatával. Nő a feszültség, az egész helyiséget megtölti a nagynyomású gőz sikoltása. Hősünk megvárja az utolsó szusszanást is, majd jól begyakorolt mozdulattal nyúl a csészéért. Még egy mozdulat és a fekete nedű ott gőzölög az orra alatt. Agya megtelik az aromával, ereiben boldog reszketés kezdődik. És….belekortyol. Ekkor minden a helyére kerül, a Nap engedélyt kap az elkezdéshez…:D

 

Valahogy úgy, ahogy az alábbi zene:

 

A filmet (mivel a jútyúbon nem volt elérhető) kénytelen voltam jómagam ma reggel leforgatni. Ezúton is hálás köszönet a Magasháznak, hogy nem dőlt össze a forgatás idejéig. És még nagyobb köszönet tiszteletreméltó Cooper ügynöknek, hogy vállalta a felkérést. Aki a színészi játékot kérné számon, kérem vegye figyelembe, hogy a felvétel az első korty előtt készült!!

 

Amúgy a dal címe: Good news, a szerző a Trió névadó zongoristája (Lenni-Kalle Taipale), aki mellesleg finn és a képen megtekinthető társaival egyetemben (Ő jobbra található, a reggeli fésülködés előtt). Két albumukat ismerem, mindegyik tele van fülbemászó (és nem érfelvágós!) jazz-dalokkal.

Most pedig mindenki tegye azt, amit tennie kell…én mindenesetre főzök egy kávét;)