Tökinger:
A zene jó:) Érsek meg egy önelégült faszkalap, akiről sztorizhatnék elég sok suttyó sztorit... (2013.02.12. 11:54)Akiken nem fog az idő
boozefighter:
:) Van még jó pár zenekar a képzeletbeli tarsolyban ;) Csak győzd majd végig hallgatni őket! :) (2012.11.22. 19:01)Dove reklám (Slavior)
Tökinger:
@zedzone: Azt csak én énekeltem fennhangon:) (2012.10.11. 12:36)Tokaj Művek
vidi:
Cseppet lemaradtam, de innen is boldogat! Remélem hideg volt az árpalé!
rnr: www.youtube.com/watch... (2012.07.02. 10:34)Buli lesz - Lemeztelenedve
Mikor pár éve még aktívabban vettem a gitárt a kezembe mint most, elég gyakran roadoltam különböző zenekaroknak és jutottam be olyan helyekre, koncertekre, amikre egyébként nem valószínű, hogy elmentem volna vagy láttam volna belülről. A melón és szórakozáson kívül pedig megismerhettem jobbnál jobb külföldi és magyar zenekarokat, zenészeket egyaránt. Az egyik ilyen zenekar a Nomad volt. Ha jól emlékszem talán egy Necksprain koncert előtt láttam őket, és nem túlzok, de attól amit hallottam dobtam egy hátast. A gitáros Cicó és az énekes Fodi már a Bedlamban is együtt zenélt és valami hasonló metál muzsikát vártam a koncert előtt is. Ehhez képest... :) Alapból szeretem a funky muzsikát, de a srácok ezt megspékelik zseniális szövegekkel és kis melankóliával is. Nem kicsit lepődtem meg és azóta is az egyik kedvenc lemezem az ő CD-jük. Ha tudjátok szerezzétek be! Akár rossz kedvetek van és ki akartok kapcsolni, vagy csak a szerelmetek jár a fejetekben, de ő nincs mellettetek!
Kedves gyerekek! Az elmúlt énekórán megtanultátok, hogy mi az a „dó". A mai alkalommal viszont bemutatom nektek az első magyar rocksztár, Liszt Ferenc munkásságát. Franzi bácsi tavaly volt 200 éves, ezért a korára való tekintettel nem tudott személyesen eljönni hozzátok. Elküldte viszont két kedves állatkáját, akik – amíg szépen elfogyasztjátok a kakajós tejet a kiflivel – előadják a híres Magyar rapszódiát (No.2.) felhívom a gyengébb idegzetűek figyelmét, hogy a zene nyomokban jazz-t tartalmazhat!
Most rövid pisi szünet, majd egy kicsit komolyabb stílusban következik ugyanaz: Lang bácsi a sarki büféből, akit épp az előző macska játéka sarkallt a zongora meghódítására (ez komoly, lsd wikipédia )!
És ráadásként hallgassátok szeretettel a borvirágos arcú Koós Jancsi bácsit, aki bemutatja, miként lehet giccsé sikeres táncdallá formálni ezt a temperamentumos muzsikát!
Na, kábé így nézne ki, ha a szerkesztőségünk beszabadulna egy általános iskolába!:)
A héten gondolatban maradnék a jazz szülővárosában, hisz a múltkori posztot is az ihlette. Akkor funk volt, most picit keményebbek leszünk. Ez a dal tökéletesen bemelegíti a deszkákat hallójáratokat a holnapi kőkemény "surmóságra"... Készüljetek! Szóljon egy élő felvétel az élő legendáktól:
New Orleans is a Dying Whore!!!
Oké, hogy meleg van a koncerten, meg a címben is van egy randa szó, de ennyi csöcsöt egy szőröstökű koncerten?!:)
Még soha sem jártam a Manhattani Broadwayon. A pestin sokszor járok, de az nem annyira illusztris. (A néhány kulturális intézmény közül mindössze a Főzelékfaló és a Cheers Pub emelhető ki.) Nem is értem, hogy nevezhetik egy lapon a kettőt…netán a sugárban hányás (mely oly jellemző magatartásforma a város eme gyengén kivilágított szakaszán) motívumával kívánják párhuzamba állítani…? Kit érdekel?! Mindjárt kaptok olyan zenét, hogy azonnal ott fogtok csápolni a világelső sugárúton, jól bejáratott limótokban az 1930-as évek közepén!
Amúgy jazz-sznob társaságunk egyik patinás sarokpontja, az Ez Jazz Vol.2. válogatáson leledzik Erik Truffaz és Cassandra Wilson közé ékelődve, jól meghökkentvén pubertás dobhártyáinkat. Akkor fogalmazódott meg ez az életérzés, ahogy az esti fények között mentem zsír új discman-ommal büszkén a Petőfi hídon. Észre sem vettem, hogy süppedős bőrülés helyett pocsolyákban tocsogok és a félig lehúzott, sötétített ablakomon át szemetül szemetel a piszkos pesti eső…Na, erre jó a zene!:D
Igazi "lépcsőzetesen felemelő" zene, hol kisebb, hol nagyobb pihenőkkel (a hangszerek - mint bokrokban a nyári verebek- élénken fecserésznek) mindig feljebb, egyre feljebb, az elégedett életérzés csúcsáig tör.
Az egy dolog, hogy a Down háza táján nagy a készülődés, hisz hamarosan kijön egy 6 számos EP, melynek hangulata a debüt, NOLA album hangulatát idézi!!! De hogy egy másik csapat is e hónap 21. napján megjelenteti albumát a Katrina utáni újraépülő városban, az igazán örömmel tölt el. Sajnos a rájátszásban elég korán kikapott a Saints /New Orleans NFL csapata/, de Drew Brees /NO irányító/ lenyomta Dan Marino legendás csúcsát az egy idényben passzolt yardok tekintetében. Szóval zajlik az élet:D Jöjjön az előbb említett zenekar, a Galactic új albumáról egy kis ízelítő. Igazi funk bomba /tehát nem metal, hiába én írtam a posztot, bárki meghallgathatja 1x, meg még1x és még1x:)/
És még van egy hét a megjelenésig, de a mai világban... Nem mondok semmit, innen le lehet tölteni...
Elérkezettnek látom az időt a tavalyi év zenei értékelésére. Saját felfogásban, lehetőleg nem a megszokott zenei blog megoldásokkal...;)
Az év külföldi felfedezettje: Egyértelműen a letlive. Sallangmentes, érzelemdús.
Az év hazai felfedezettje: Stubborn. Itt az idő, egy új magyar zenekar világsikerére;)
Az év zenei műfaja: Metal Dubstep: az indexesek megmondták, hogy a dubstep tiniknek való. Akkor a metal dubstep a bakkancsos, vbk szagú lázadó tiniknek? Fityfenét!
A tavalyi év legtöbbet látott zenekara, ÉLŐ koncert formájában: Turbo. Próbáltam összeszámolni, de láttam vagy 8szor.
A 2011-es év legnagyobb hibája: Kihagyni a Black Label Society és Corrosion Of Conformity koncerteket és helyette lemenni Volt fesztiválra.
2011 fesztiváljai emelkedő hangulat,- feeling,- élményfaktor sorrendben: 4. Volt fesztivál: zenei felhozatal kb. nulla. Időjárást tekintve para. 3 napon keresztül az összes ruhám rajtam volt. 3. Sziget fesztivál: drága, túl nagy, túl sok ember. Prodigy-t ott is hagytam és éjfélkor már otthon voltam. 2. Gyár fesztivál: egyetlen hiba, hogy elhagytam a beerbongomat. De megismertem rengeteg jó fej embert és az Azfeszt fellépőinek átrángatásának következtében, kiváló zenei repertoár. 1. Hegyalja: Nem szaporítom a szót, legyen elég annyi, hogy láttam a Mastodont!!! Világörökség, Bor<Sör, Strand, ZENE.
Az elmúlt év legrészegebb koncertje: Skindred - Gyárfesztivál. Keresd a Beerbongot /Itt még megvolt...;)/
Az elmúlt év leglibabőrösebb koncertje: Sziget - The Haunted. Mikor észre sem veszed a porc és szövetkárosodást, akkor talán tényleg magával ragad a zene. És az év albuma az Unseen:)
Az elmúlt év "legendát látása": Pecsa - Kyuss Lives! Ez kb. olyan mértékű, mint anno az Obituary a szigeten. És jönnek újból idén is. Így kicsit a legenda rész a kifejezésben halványul, de sebaj.
A 2012-es évtől mit várok? Eljutni a Novarock-ra, mert ezeket láthatnám, betartva a flyer betűméret sorrendjét:)
Szerintem senkinek fel sem tűnt, hogy a héten nem írtam posztot... De fejtágításon voltam. El sem tudjátok képzelni milyen jó dolog egy főszerkesztő-konferencia és továbbképzés:)
Le is fárasztott rendesen így egyetlen gondolatom van csupán:
Eltelt pár nap, így már biztos nem fogom felrúgni a blog „tartózkodjunk az aktualitásoktól” alapelvét.(Főszerkesztő Úr előző posztja kérdésessé teszi az elv létezését:) Szombati hófogságom alatt kapóra jött ez az Eurovíziós seregszemle, gondoltam csámcsogok egy jót a köztévé „mega-faktoros” próbálkozásán. A csámcsogáshoz felvásároltam néhány instant pattogatni való kukoricát, szóval semmi sem gátolhatott meg a maradéktalan szórakozásban. Illetve valaki mégis kellemetlenné tette a dolgot: a zsűriző Wolf Kati. Elismerem az énekesi kvalitását, de könyörgöm: hogy lehet valaki ennyire idegesítő!!? A végére már ott tartottam, hogy – amint meghallottam azaffffektháló okhoskhodáshát – lehalkítottam a TV-t és csukott szemmel szitkozódtam. Ezenkívül csak a jó öreg Intendáns Filip volt kissé fárasztó, no meg szegény Kapócs Zsókának drukkoltam, hogy jól megoldja a rábízott riporteri feladatokat.:D
De nem is ez a lényeg! Megállapítottam, hogy elmaradtam az utóbbi pár évben, s nem ismertem fel azonnal valamelyik tehetségkutató valamelyik elődöntőjének valahányadik helyezettjeit...de voltak nagyon kellemes meglepetések is! (és most nem a G.I.Joe és kobrajelmezbe bújt Király-testvérek pénzes parádéjára gondolok..:)
Az egyik ilyen meglepetés Fábián Juli hangja volt. Utána néztem: a csajszi két ízben is döntős volt a világhírű Montreux-i Jazz Fesztivál énekversenyén, úgyhogy nem is értem mit keres egy ilyen lealacsonyító műsorban…
A másik dolog amit a műsornak köszönhetek, hogy megszerettem Puskás Petit. Mármint a zenéjét. (Csak semmi buzulás, buzulás az NUKU !!:)Tényleg nagyon egyedi, szuggesztív figura. Tudom, szánalmas, de még sms-t is küldtem neki. Küldtem volna, ha nem fagy le a rendszer...ez tuti irányított volt! Bunda!!
De a legmegdöbbentőbb felismerés Veres Mónikával kapcsolatban ért. Rájöttem, hogy a kilencvenes évek tini-sztárja, Nika, akiN (!) kispubertásként jót kacagtunk és a Babos Project Special énekesnője (aki elnyerte a 2008-as boglári jazz és borfesztivál „Elsőszámú Múzsa” kitüntető címet – emlékszel Oszi?? Basszus micsoda aranyidők!:) egy és ugyanaz a személy!!!
Azért a sötét haj jobban állt neki, ezzel a barnával nem annyira súrolja a parnasszust...
Ígérem, legközelebb tartózkodom a TV-s élménybeszámolóktól!
Ja, és ezennel palindrom versenyt hirdetek, a leghosszabb palindromot beküldő értékes sörökkel gazdagodik. Két kategóriában: oda-vissza ugyanaz és értelmes/oda-vissza más, de értelmes szövegek - lehet indulni! (A posztcím önálló felhasználását a zsűri nem fogadja el..! Kizárást jelent továbbá a "sós", "sas", "bab" szavak alkalmazása.:)
Elmondhatjuk magunkról, hogy - mint zenei blog - elsőként nálunk debütál a Stubborn zenekar hamarosan megjelenő, Grab The Key című Ep-jének egyik nótája, a Neverending Circle!!!
Csak nektek, csak most, Tőlük, Nektek, rajtunk keresztül:)