Volt ugye ez a metalcore hullám a 2000res évek elején... Hiába rétegzene, ha valamit felkapnak, akkor jönnek az egyéniség nélküli, sablonos, kiszámítható kópiabandák... Ezért is ábrándultam ki gyorsan a műfajból, hiszen akkor hallgathatnék popot vagy emot is akár...
Vegyünk egy skatulyán belüli úttörő bandát: Killswitch Engage. Az első két albumon Jesse énekelt, majd kiszállt, mert "állítólag" a torka nem bírta a turnékat... Jött helyette Howard Jones, nincs baj vele, elénekli, ordíbálja amit kell (, de Leach hangja sokkal karakteresebb). Ezek szerint Jones bírja a stapát... 8 év elteltével és "nemtudomhány" albummal a hátuk mögött a dobok helyett most már húrok közé csapó, béna performanszairól is híres, "producer mágusnak" titulált gitáros Adam Dutkiewicz felveszi a kontaktot a közben folyamatosan projektező Jesse-vel, hogy: "Hé hozzunk már össze valamit, azt turnéztassuk meg!!!" hadd dőljön a lé, hiszen a mai torrentezős világban csak a haknik hozzák a zsét... "Okézsoké, le van szarva, hogy állítólag elvileg a torkom nem bírja az ilyet, csináljuk!!!"
Az új zenekar neve: Times of Grace. Mellesleg a másik gitáros is az anyabandában reszel...
A 2002es klip: /sajnos, csak új ablakban megnyitva játszható le.../
És a 2011es:
Rendben, háttérzenének berakható muzsikák. Gyorsan, a szám végére dúdolható refrének és a metalcore-ban megtalálható összes stílusjegy megvan...
De miért néznek hülyének?