Hétvégén volt az Euróvíziós Dalfesztivál döntője, amit sikerült a fotelben (a zenei színvonalat követve) egyre mélyebbre süllyedve, kisebb alvásokkal megszakítva végignéznem. Gondoltam, hogy értékelést végzek a bemutatott zenékről, de beláttam, hogy egy ilyen nívós és sokak által látogatott blognak tartózkodnia kell a külpolitikai szintér befolyásolásától. Nem szabad elfelejteni, hogy egy rosszul megfogalmazott kritika, egy szubjektíven felállított rangsor súlyos nemzetközi konfliktusokhoz vezethet, de mindenesetre negatívan befolyásolhatja hazánk európai megítélését...!Azt javaslom, inkább hallgassunk egy igazi rádió-pop zenét, Amerikából! Hallgassunk JANET!!!:D
Nem egy mai nóta, de ez tőle a legkedveltebb számom (a tíz közül amit ismerek). A 90-es évek végi agyonjátszása után kellően sok idő telt el, így mára ismét hallgatható lett.
Kedvcsinálóként néhány gondolat a filmhez:
„Történt egyszer, hogy hősnőnk a Szahara szélén, egy magányos sziklán merengett a perzselő délutáni napsütésben. Nem volt egyedül: mellette gubbasztott külön erre az alkalmakra rendszeresített hűséges vadászsólyma. (és végre leírhattam!!!:) A jómadár elröppent némi uzsonna gyanánt, Janet pedig magányában átadta magát a napszúrás által keltett édes hallucinációknak: maga elé képzelte a dús szavannákat, melyről elszármazott egykor, és képzeletben egy fergeteges táncpartit rendezett maga köré gyűjtve a rezervátum lakóit és néhány nagyra nőtt házi macskát ." Na, részemről ennyi a sztori... A korrektség kedvéért: a dalt igazából szomorú események ihlették, J.J. emlékül írta az AIDS-ben elhunyt barátaihoz.
És bónuszként egy élő, remix-performansz. Egyébként van egy tippen ki volt a tánc-koreográfia ihletője…(családban marad;)
A videó minőségéért elnézést, aki tud jobbat ennél a százpixeles változatnál, szóljon!!
