Azaz Halottak Napja. Én nem kultiválom a muszáj dolgokat, ahogy azt sem, hogy mikor illik kimenni a temetőbe, virágot venni, rendbe rakni a sírokat. Inkább kimegyek akkor, mikor nincs tömeg és nyilván akkor emlékezem meg vagy egyáltalán emlékszem vissza szeretteimre, mikor úgy gondolom. A mai poszt pedig olyan számokat fog tartalmazni amiket rengeteget hallgattam, mikor valami bántotta a lelkem. Volt amelyik már szerepelt a blogon, de lesz újdonság is. Egytől egyig rock-metal szám, de a lájtosabb megoldásokból. A zenékhez tartozó történetekkel nem untatok senkit, meg személyes dolgok ezek... A muzsika a lényeg. Aki ezen dalok után ítélne meg, mondhatná, hogy gumirocker vagyok. Én nem is tartom magamat rockernek, meg amúgy sem érdekel:)
De a mai posztot Édesapám emlékére ajánlom. Aki rengeteget dobolt ujjaival az asztalon (fiatalkorában meg cájgon is), lehet én is ezért "idegelek" másokat ilyennel. És ígérem neki, egyszer színpadon is fogok állni ülni...;)
Stuck Mojo:
Parlor Mob:
Times Of Grace:
Machine Head: